A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep. A farsang lényege a tél temetése és a tavasz eljövetelének ünneplése. Az álarcok, mint maszkok és a felvonulás sok helyen a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította.
A déli országokban igazán elterjedt ez az ünnep. A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, majd miután mégis fennmaradt, elismervén azt keresztény rítusokká alakította. A katolikus egyház ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg. Ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Majd az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek, szórakozásnak. A farsanghoz fűződő rítusokat számtalan nép népszokás őrzik. Egyes helyeken napjainkig fennmaradtak a maskarás felvonulások. A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése